2007. január 22., hétfő
16:51 | Még nincsenek kommentek
Elköltöztem, ide ni: http://fozsi.blogspot.com/
2007. január 1., hétfő
15:09 | Még nincsenek kommentek
When You Were Young
You sit there in your heartache
Waiting on some beautiful boy to
save you from your old ways
You play forgiveness
Watch it now ... here he comes!
He doesn't look a thing like Jesus
But he talks like a gentleman
Like you imagined when you were young
Can we climb this mountain
I don't know
Higher now than ever before
I know we can make it if we take it slow
Let's take it easy
Easy now, watch it go
We're burning down the highway skyline
On the back of a hurricane that started turning
When you were young
When you were young
And sometimes you close your eyes
and see the place where you used to live
When you were young
They say the devil's water, it ain't so sweet
You don't have to drink right now
But you can dip your feet
Every once in a little while
You sit there in your heartache
Waiting on some beautiful boy to
To save you from your old ways
You play forgiveness
Watch it now here he comes
He doesn't look a thing like Jesus
But he talks like a gentleman
Like you imagined when you were young
(He talks like a gentlemen, like you imagined when)
When you were young
I said he doesn't look a thing like Jesus
He doesn't look a thing like Jesus
But more than you'll ever know
2006. november 21., kedd
8:44 | Még nincsenek kommentek
Most itthon dekkolok, rohadt nemtomijazanyámkínjabajom miatt (délre megyek dokihoz, de mibe h az se fogja tudni:D),szóval van időm mesélgetni ezt azt. Például tegap éjjel nagyon vicceset álmodtam. Egy fákkal sűrűn beszőtt erdőben menekültem egy autóval a farkasok elől rükvercben. Namármost a fura ebben az, hogy én nem is tudok autót vezetni, mégis tök ügyesen ellavíroztam egy autóval rükvercben 50 centis helyeken:D:D:D Volt ott egy aktatáskás bácsi is akiről fogalmam sincs ki volt, de ismertem, lefaroltam mellette, kinyitottam az ajtót, mondtam szálljon be gyorsan és úgy menekültünk tovább. Aztán valahogy egyszer csak azon kapam magam, hogy már nincs kocsi, hanem csak úgy menekülök felfele, de az egyik kezemben van egy póráz a végén egy kissebbfajta kutyával. A szirt tetején állt egy öreg bácsi és lenyúlt, hogy segítsen felhúzni minket, de nem a kezemet fogta meg hanem a kutyát és úgy kezdett el húzni, namondtam magamban, nem lesz ez így jó, és szóltam a bácsinak, hogyengem tessék húzni, majd én húzom a kutyát. Végül mind megmenekültünk. Vége.
2006. november 7., kedd
21:30 | 2 komment
Az őszi szünet túlontúl tartalmasra sikeredett, nem baj :), csak kipürszantam! :)
A legjobb a 3 napos Keli féle Pilisszentlászlós kultúrprogram sorozat volt, ha nem fogy el a kaja, sztem még most is ott élnénk gondtalan! :D Ho, hát akkor a kaja! :) Főztem az én második családomnak egy vájling (nem tudom h így kell-e írni, de mindegy is:D) paprikás krumplit, h ne éhezzenek. Ezúton is hálás köszönetem a sok dícséretért!^^ A legszebb látvány az volt, mikor második este, a teraszon azon kaptunk rajta Luque-öt és Kelit, h a mínusz 20ban kint állnak a lábos fölött és a merőkanállal eszik a fedőből hidegen! :D:D:D Eszter feltalálmánya a puerto ricoi rumos tea, az igencsak jófajta volt, ja?!:) És persze Marinak is hálával tarozunk h utolsó nap nem haltunk éhen és a maradék holmiból amit még találtunk egész jó kis kaját ütött össze! ;) Első este is volt parti, annak ellenére h csak 4 fiú volt meg mi ketten Dalmával!:) Aztán meglepetésszerűen megjelent Mari és Eszter a teraszajtóban, majd szívinfarktust kaptunk, de azért nagyon örültünk nekik! :) Az aznapi estét Keli nagybácsija tette izgalmassá, aki elől szabályosan menekültünk, mert enyhén idült alkoholista volt a bácsi, de Dalma ennek ellenére bátran etetgette mézespuszedlivel! :D Marival gyártmányoztunk Kiki és Keli közreműködésével karkötőket is, amit a helyszínen hivatalosítottunk Mari frenetikus szupercelluxával (és itt most nem arra gondolok ami nyolcvan helyen szét volt vágva és nem lehetett egy értelmes darabot leszedni belőle!:D), nekem még mindig megvan, bibí! :P :) Együtt aludtam Eszterrel meg Dalmival az emeleten, de úgy 4 körül már nem bírtam a zenét elviselni és lecammogtam h kikapcsoljam, nem is volt lent senki, előtte még leestem a lépcsőn, elvágtam a kezem és szétúztam a karom, de sikerült kikapcsolni! :D Aztán ahogy felértem az emeletre, valaki visszakapcsolta... :D Reggel mind összegyűltünk a legkisebb szobában és ott aztán olyan jót röhögten egyesek, h még az ágyról is leestek, még jó h készült video is! :D Amíg vártunk a többieket a nap folyamán, kosaraztunk (kétszer, egyszer Dalmával vertük az ádámokat 150000-2-re :D, aztán a fiúk játszottak...abban csak Marci keresztülperecelése a balkonon volt emlékezetes, az is Lük reakciójával: "Juj, legalább a söröm megvan!":D), meg a mínusz 20ban ültünk kint nyolc réteg ruhában meg takaróban mert h olyan szép az idő :D (éljen a méteres szívószállal sörivás quartett! :) azaz Dalma, Luque, Keli és én). Estére mindenki megérkezett és remek pártit csaptunk mégen! :) Steve nyomott egy sztíptízt, Keli elaludt a kandalló előtt, csak a szokásos! :D Amúgy a nappali közepén volt egy komoly mennyiségű kohószármazékból álló antik csillár vagy mifene, amit eltávolítani az útból nem lehetett, ezen lehetőség hiányában inkább méginkább felhívtuk rá a figyelmet, h ne legyen baleset és rálógattunk néhány papírtányért, by Dalma! :D Az alvással támadtak gondok a helyszűke miatt, a legeslegutolsó a kisszobában volt, mellettem és mindenki arra pályázott ám idő előtt senki nem akart az utolsó 5 emberből lefeküdni, így néhányszor be-be nyitottak megnézni h megvan e még!:D Leginkább Keli pályázott rá, ő kábé 8szor is benyitott majd miután elégedetten konstatálta h még van esélye mindig kiment. Aztán jött Zsuzsi és orrhosszal elnyerte az utolsó helyet előle :D, vicces volt látni azt az acrkifejezést! :D Végkimerültségben összerogyott vala a kandalló előtt a hideg padlón és elaludt, onnantól kezdve Steve és Mari csak görgetni tudták h valahogy körbebugyolálják őt meleg dolgokkal, aminek a végeredménye olyan vicces látványt nyújtott, h Mari helyi látványosságként mutogatta akinek csak lehetett!:D Utlsó nap 6an maradtunk végig, Mari, Luque, ádámke, Marci, Keli meg én. Túlnyomórészt a kiszobában tespedésből állt a nap, ahol is Keli új szavakat tanult meg illetve Marival felfedeztük, h milyen tük jól repkednek a szárazon kiköpött kekszdarabkák! :D Aztán a srácok nekiálltak este a Kör-t nézni a laptopon és fel sem vettem a szemüvegemet, így nem láttam semmit hálisten, de Lük audiokommentárja vitte a pálmát!!!:D Szarvas!!!:D "Hogy sz*pnál le egy taliga aprómajmot!":D:D:D
2006. október 7., szombat
11:09 | 2 komment
"Valójában egy mesefigura volnék, egy sötétbe nyaralni jött szivárványtükör-ember. Mindenki olyannak lát, amilyenné látni képes engem. Van, aki csak bosszankodásra és versengésre használ. Akit érdekel, annak megmutatom, hogyan gyönyörködöm, hátha lesz, aki kedvet kap a velem gyönyörködésre. A tiszta természetességtöl eltávolodott, sorozatos orra koppintgatást megélt társadalomnak, nem ordítozó, számon kérö, versengö prófétákra van szüksége, hanem új látásmódra. Engem is kiráz tölük a hideg. A depresszió, már egy egész népet érint. Ám a nép személyekböl áll, és egy gyönyörködö bolond dolga, hogy a bizonyos személyeknek szépséget, reményt adjon. Ha egyesével leszünk látók, úgy is egy nagy, tiszta szemmé válhat az ország. Táncolok, kiáltozom, tükröt tartok, gyertyát gyújtok, tintát iszom, szemet nyitok. Segítek agyból szívbe fordítani. Rendkívül örülök, hogy megnöttem, és öszülö halántékkal lehetek örök gyerek. Ennyi. Nem duzzogok azért, mert kezdetben egyoldalú a játék, s a "nép" még nem meri adni magát. Megértem, ha elbújnak ennyi csalódás után. Azzal törödöm, hogy mindent odaadjak, a többi rájuk tartozik. Feledjenek is el, csak magukra figyeljenek, hogyan válik életté bennük e pár dal és írás! Ha bármit is kéne mondanom magamról, az a legkomolytalanabb dolgok sora lenne, úgyhogy, ha nem gond, hagyjuk. A magukat komolyan vevökre, már akad rossz példa a történelmünkben. Egy emberröl úgyis akkor mondható ki, ki volt, amikor már eltávozott innen, és jól látható, miért, hogyan, kikért élt le egy életet. Addig elég, ha a vele élök szenvednek töle :). Köszönöm a jó szándékot mindazoknak, akikkel együtt lehetek ezen a furcsa ösvényen." (Zselenszky)
2006. október 1., vasárnap
11:26 | Még nincsenek kommentek
No, hát azóta érdemes volna még megemlíteni a szakmai tábort, na az nagy élmény volt ^^!
Szereztem magamnak még egy Tomit 〇(＾。＾)〇, aki nemcsak hihetetlenül germán, de remekül mutat törölközőben és bár kicsit problémás :), nagyon aranyos srác, még táncolni is tud, bírja a remek humorunkat :D és végig lehet beszélgetni vele egy 3-4 órás vonatutat, nem mellesleg a Petra volt osztálytársa!:)
Sokan meglátogattak minket ott Szemesen, volt program meg sztori bőven :)!!!
